Az egykori zsúfoltságot és a nehéz körülményeket megszüntetendő - a Klebesberg-féle iskolahálózat-fejlesztésnek köszönhetően - Maglódon 1928-ban épült az első jelentősebb elemi iskola, hat tanteremmel. Korábban az evangélikus és a katolikus egyház működtetett elemi iskolákat különböző helyszíneken egy-két tanteremmel.
Az építkezéshez még a gyerekek is hordták a téglákat. Ebben az időben készült a Petőfi téri iskola három tanteremmel. 1948-ban államosították az evangélikus iskolát. Így került külön igazgatás alá a Petőfi téri iskola és a hozzá tartozó - korábban az evangélikusok tulajdonát képező - két tanterem a Dózsa György úton.
Rövid ideig, 1948 -1951-ig működött külön a két iskola: a Petőfi téri Gáspár Emil, a Központi Harsányíné vezetésével. Az utóbbinak sikerült elérnie hogy összevonják a két iskolát, amelynek igazgatója egy pedagógiai képesítés nélküli káder lett. Az ő elgondolása szerint elkülönítetten tanultak a fiúk és a leányok. A Petőfi térre jártak a lányok a központiba a fiúk. Szerencsére ez a helyzet nem tartott sokáig, leváltották az igazgatót, és 1953-ban Sereg Gyula került az iskola élére.

 Az ötvenes évek közepén a nyaralói rész fejlődése szükségessé tette az iskolahálózat bővítését. Állami pénzeszköz nem állt rendelkezésre. Sereg Gyula iskolaigazgató lelkes szervezőmunkájának következtében megmozdult Nyaraló lakossága. Társadalmi összefogással felépült 1956-ban egy két tantermes, majd 1961-re egy öt tantermes általános iskola és két nevelői lakás. A társadalmi munka értékét mutatja, hogy míg a nyaralói iskola összköltsége 930 000 Ft volt, a hasonló típusterv alapján készült ecseri iskola 4 500 000 forintba került. 1962-ben ismét kettévált az iskola. Az 1. számú (Központi) igazgatója Ladányi János, a 2. számú (Nyaraló) igazgatója Sereg Gyula maradt, aki folytatta az iskolahálózat fejlesztésére vonatkozó törekvéseit. 1975-ben gyakorlati műhely, konyha és könyvtár épült a nyaralói iskolában. Az 1. számú Általános Iskola ebben az időszakban 1977-ben tornateremmel, 1979-ben pedig tanteremmel bővült.

"Megfigyeltem, hogy a legszokatlanabb hangzású zene is azonnal megtalálja az utat a közönséghez, ha némi humor is van benne. Szomorú, hogy az egyetemes zenetörténet kevés humoristát tud felmutatni, holott mind a humoreszk, mind a karikatúra virágzó műfaja az irodalomnak is, a képzőművészetnek is.”

 Domján Edit színésznő

Vermesy Péter, erdélyi születésű zeneszerző és zenepedagógus hidat alkotott zenéjével a magyarság és Európa között. Mi a követői is igyekszünk megismerni és elsajátítani az európai művészeti értékeket, ugyanakkor énekeink, zenénk, táncaink és festményeinken segítségével élő kapcsolatokra törekszünk Európa ifjúságával. Vermesy Péter emlékének adózunk az évente megrendezésre kerülő művészeti napokon.