Maglód.  2010-03-06-03.30.

 A hétköznapokban háziorvosként gyógyítja 2600

páciense nyavajáit, de amikor leveti fehér köpenyét, a hiedelem szerint a tengerbe merült Atlantisz titkát fürkészi

Dr, Móczár István, aki két könyvet is írt kedvenc témályáról.

 A doktort még gyermekkorában ejtette rabul a letűnt korok világa, amikor az Alföldön bóklászva egy több ezer éves kőbaltára bukkant.

Miután a fülébe jutott Atlantisz legendája, elszánt kutatómunkába kezdett, hogy aztán 25 év alatt, a világot bejárva, tucatnyi leletet, dokumentumot, fényképet tanulmányozva előálljon saját elméletével. Az elképesztő teóriákkal szemben – például, hogy az Atlantisz a földönkívüliek bázisa volt – a doktor úr egy sokkal ésszerűbb magyarázattal állt elő.

Az a fajta ember vagyok, aki szeret pontos diagnózist felállítani. Ezért hosszú és viszontagságos út vezetett odáig, mire végre rájöttem: Atlantisz a minószi kultúra bölcsője volt, amelynek a mai Kréta és Szantorini sziget volt a központja – magyarázta Móczár doktor, aki először Platón elméletét kezdte el tanulmányozni. A filozófus szerint a kör alakú sziget, amely nagyobb volt, mint Ázsia, Afrika és Európa együttvéve, egykor az Atlanti-óceánban lehetett. Ezt a doktor képtelenségnek tartotta, ezért a minószi kultúrával kapcsolatos utalásainak szegődött a nyomába.

Végül hosszú évek után bukkant rá arra a Hajófelvonulást ábrázoló freskóra, ami egy Szantorinin betemetett kikötőváros (Akrotiri) romjai között került elő és a minószi nép jegyeit hordozta. Dr. Hédervári Péter „A görög Pompeji" nevet adta a bronzkori városnak. A leletekből egy korukat megelőző, fejlett kultúra rajzolódott ki: a nép 5-6 emeletes palotát épített, léghűtést dolgozott ki, csatornarendszert épített.

– Atlantisz központja két sziget lehetett: Szantorinin volt a városállam, Krétán a királyság – állítja a doktor. A NASA műholdfelvételeit tanulmányozva aztán arra is rájött, hogy a Szantorini szigetén lévő Théra vulkán egy óriási robbanás keretében törhetett ki, majd a lökéshullámok által keltett szökőár elsöpörte az „atlantiszi" városokat.

Ennek a nyomait a kőzetekben is megtalálta Dél-kelet-Kréta közelében, Chrissi szigetén, ám az út kis híján az életébe került. Teljesen eltévedtem, a vizem is elfogyott. Jártányi erőm sem maradt, elaludtam a tűző napon. Egy hajókürtre ébredtem fel. Miután vérző lábbal elbotorkáltam a kikötőig, két szót tudtam mondani a feleségemnek: sört, kaját – idézte fel a doktor.

K. P.