A Maglódi Református Egyházközség története

Az 1900. esztendőben Maglódon a református vallásúak lélekszáma csupán 30-35 körüli volt, akik a testvér evangélikus egyház istentiszteleteit buzgón látogatták, nagyobb ünnepek alkalmával pedig a szomszédos falvak (Gyömrő, Pécel, Üllő) református templomát keresték fel.

E létszámát tekintve csekély, de érzéseiben erős kis közösség szívében megfogant a vágy, egy helyi kis gyülekezet kereteinek megalkotására. 1911. karácsony másnapján a helybéli evangélikus egyházközség lelkésze Simkó Gyula, a református fiókegyház hivatalos megalakulása céljából az evangélikus templomot átengedte. Az alakuló közgyűlés Tóth József gyömrői lelkész elnöklete alatt, óriási lelkesedés mellett a fiókegyházzá való megalakulást kimondta. Védnökké: gróf Teleki Tibor országgyűlési képviselőt, nagybirtokost, lelkésszé: Tóth Józsefet, főgondnokká: Molnár Sándort választották.

1912-ben lehetőség nyílt arra, hogy a kis közösség jutányos áron, részletre megvásárolhasson egy területet, rajta egy imaházzá, s két-tantermes iskolává átalakítható gazdasági épülettel (az Ady utca páros oldalán álló volt ISG területén). � Ugyan ebben az évben gróf Dessewffy Emma ezüstkeresztelési kancsót és úrvacsorai készletet ajándékozott a gyülekezetnek, mind a mai napig ezeket használjuk. 1919-ben közadakozásból harmóniumot vásárolt az egyház rendkívül olcsó áron Wodianer Rudolf úrtól, 1924-ben harangra tettek szert. (A harmónium és a harang is megvan még a mai napig.)

1922-ben Dr. Halmi János lett Gyömrő új lelkipásztora, s ő járt át a havonkénti egyszeri istentiszteletekre. Molnár Sándor súlyos betegsége következtében Kóczán László nagybirtokost választották új főgondnokul.

Érdekességként jegyzem meg, hogy 1928-ban kis leányegyházunk gondnoka Domján Elek, Domján Edit színész édesapja volt.

(Az eddigi beszámoló alapjául a Gyömrői Református Egyházközség irattárából való Presbiteri jegyzőkönyv szolgált, ami 1928-ban készült, Dr. Ravasz László püspök egyházlátogatása alkalmából.)

1947-ben 550 főre erősödött meg a Maglódi Fiókegyház, így Gyömrőről levált, s Missziói Egyházközséggé alakult önálló lelkipásztorral, felkarolva az Ecsertől Szőlősnyaralóig elterülő községek reformátusságát. Ez időtől vezetjük anyakönyveinket is.

Maglód első önálló református lelkésze az Erdélyből menekült Bódi György volt, aki eleinte albérletben lakott, majd a gyülekezet az államosítás elöl jutányosan tudta megvásárolni -részben lakottan- a mai Sugár út 20. szám alatt álló parochia épületét.

Őt 9 év múltán Farkas Miklós lelkész követte 1956-ban, aki 4 évig volt Maglódon lelkipásztor.

1960-ban Baranyából érkezett Filepp József nagytiszteletű úr, ő 12 évig volt a gyülekezet lelkésze. Ebben az időszakban került Maglódra Hajdú Lajos bácsink, s ő lett gyülekezetünk hűséges, mélyen hívő, sokat dolgozó gondnoka hosszú évtizedeken át.

1972 és 75 között Monorról járt át hozzánk Gulyás László lelkipásztor, s beosztott lelkésze Tenke Sándor. Gyömrőről pedig sokszor, sok ízben Hegyi-Füstös István lelkipásztor úr, - aki felfedezte számunkra az 1928-as Presbiteri jegyzőkönyvet.

1975-ben érkezett Maglódra az ifjú, tettre kész, sármos lelkipásztor, Kálmán Péter, aki 1983-ig, 8 éven át volt a gyülekezet vezetője. Nagytiszteletű úr nevéhez, és sokak (pl. a Kollár család) sok munkájához fűződik templomunk megépítése, amit 1978. november 19-én, ünnepélyes keretek között vett használatba gyülekezetünk. Ezekben az években kezdett megpezsdülni a gyülekezeti élet.

1983-ban érkezett meg Maglódra, s 4 évig szolgált itt, a szintén fiatal, de már akkor tudós, tehetséges Balog Zoltán lelkipásztor. Az ő idejében szemmel látható nagy építkezések nem folytak, de annál inkább épültek a lelkek elmélyült, érzékeny igehirdetései során.

1987 őszén, a tanulmányúton lévő Balog Zoltánt helyettesíteni jött Maglódra a huszonéves Szabó Klára lelkésznő, majd a megüresedett lelkipásztori álláshelyre őt hívta meg a gyülekezet. 1990. szeptember 16-án délután 3 órakor történt meg a maglódi gyülekezeti szolgálatba való beiktatása e két ige alapján: �Bizonyára jóságod és szereteted kísér életem minden napján!� (Zsoltárok 23, 6), és �� legyetek egymáshoz gyöngédek!� (Római levél 12, 10).

Ebben a lelkületben, nem csak a lelkek megépülésére, sok gyermek összegyűjtésére és tanítására, - de épületeink karbantartására is folyamatosan gondunk volt. 1995-ben a romos parókia épületét kívül-belül � többek között külföldi támogatással - teljesen felújítottuk, s a tulajdonunkban még nem lévő épület hányadot, megvásároltuk. - A templom teljes födémcseréjére 1997-ben került sor. Padfűtésünk, beprogramozható harangjaink vannak.

De amiért a leghálásabbak vagyunk, hogy gyülekezetünk folyamatos és egyenletes arányban növekszik. Az évenkénti kb. 40 temetésre 50-55 keresztelő jut. A megkereszteltek 80%-a jár rendszeresen hittanórára. Az utóbbi években 30 fő körüli volt konfirmandusaink száma. Heti 28 órában, kb. 250 gyermeknek tartunk hittanórákat.

1989-ben, tekintettel a Maglódi Missziói Egyházközség megerősödésére, egyházközségünk anyaegyházközséggé �lépett elő�, s ettől kezdve a nevünk Maglódi Református Egyházközség.

Hálás vagyok Istennek, hogy immáron 17 év óta (a 2005. évet írjuk) a Maglód-Ecser�Mende�Sülysápi Református Gyülekezetnek lehetek a lelkipásztora, hogy ebben a gyülekezetben hirdethetem Jézus Krisztus megváltó szeretetét! Hálás vagyok munkatársaimért a gyülekezetben (Fodor Ákosné segédlelkészünkért, Veréb Magda gondnokasszonyunkért, Mocsári Mihály másodgondnokunkért, presbitereinkért és még sokan másokért), akikre mindig, mindenben számítani lehet! Köszönöm a felém áradó bizalmat és szeretetet! Bizalommal és szeretettel igyekszem megszolgálni!

Soli Deo Glori! Egyedül Istené legyen a dicsőség!

A Maglódi Református Egyházközség életéről szóló részletes beszámoló a szövegre kattintva letölthető

Bálintné Szabó Klára
a gyülekezet lelkipásztora