A falu első hiteles (okleveles) említése 1352-ben történt. Ez év május 3-án a budai kápta-lan I. Lajos király április 18-ai parancsára jelenti, hogy elvégezték Nandurfelde, Felkezw, a Pécelhez tartozó omb és Tywadwrfeulde határjárását. (Az írás itt felsorolja a határokat, majd foly-tatja:) ”…egy árkon Pyspuki felé halad, annak egy régi határjeléig és dél fele Maglód határjeléig, amely azt Pechultul választja el”. Az oklevélben megnevezett Püpöki (Pyspuki) egyike azoknak a kis falvaknak, amelyek Maglód közelében helyezkedtek el (Apáti, Bille és Thuz), utalva arra, hogy a török kort megelőzően ez a vidék is aprófalvas volt, és a számtalan kisebb-nagyobb lakott hely egyike Maglód.

Századok folyamán a tulajdonosok változtak, és az írásos emlékekből kiderül, hogy a maglódi földeknek mindig több tulajdonosa volt. 1408-ban a falu birtokosai közt a Maglód-család mellett már a Péczeli és a Hartyáni-család is felbukkan, a XVI. század derekán pedig Hatvany György tulajdonában volt a falu. Lakosságának túlnyomó többsége a középkorban magyar ajkú volt.

A falu dinamikus fejlődését a török előrenyomulás akasztotta meg. A helyi evangélikus templomban lévő felirat szerint a községet 1546-ban dúlták fel az oszmán hadak, akkor szó-ródott szét a népe. 1546-ban, közvetlenül a pusztítás előtt még 19 férfi szerepel az összeírásban, 1590-ben már csak négy. 1562-ben egy másik feljegyzés szerint „Csaba nevű falu népével egy helyen laknak” (a maglódiak). Ez utal arra, hogy a másfél százados török uralom alatt a nép többször − gyakran a környező mocsaras területekre − elmenekült a rabló, fosztogató hordák elől, de aztán újra visszatért, tehát nem néptelenedett el teljesen a másfél százados hódoltság alatt. A helyi templomot mecsetté alakító török földesurak tímár-, ziámet- és khász-birtokosok voltak, és lajstromaikból kiderül, hogy a maglódiak már a XVI. században juhtenyésztéssel és búzatermesztéssel foglalkoztak, amely tevékenységek egészen a XX. század közepéig a helyi gazdaság jellegadó ágazatai maradtak.

FOLYTATOM!